“Where’d you go? I miss you so….”

„…Nem sok mindenben értettek egyet. Tulajdonképpen semmiben. Állandóan veszekedtek, minden nap sértegették egymást. De a nézeteltéréseik dacára egy dolog közös volt bennük: Imádták egymást!…”

Sokszor hallom A.-tól hogy ő ezt mennyire nem tudná csinálni, ezt a van de nincs dolgot…  és sokszor végigondolom hogy én tudom e….

ha oda jutunk hogy ez szóbakerül igazából midnig rájövök hogy nincsen más választásom mert nem köteleség de így maradtak a dolgok.  Inkább megéri millióegyszer is várni a szombatot azt az egyetlen napot… mint nem várni többé.  Nehéz hiányolni, de nélküle nehezebb.. ezt azthiszem hogy addig teszteltem amíg valami elszakíthatatlan ragaszkodás nem született bennem..

próbálom megfogni hogy mi változott a tavalyhoz képset, és bár nem sok, de lassan beleértem ebbe a “feladatba”. nem mert ninsz más választásom, hanem ami lenne azt én nem akarom. Rá van szükségem, még úgy is ha nem lehet mindig ott ahol én.. nem lehetek mindig ott ahol ő…

elhiszem hogy más nem bíná, és valószínű ha megkérdezem a két évvel ezelőtti énemet ő is így érezné. de még akkor is tudtam hogy nincs másra szükségem.. nem érzek késztetést keresni mást mert jól vagyok, és jólérzem magam úgy hogy vele vagyok, hogy én az övé…  iszonyú nehéz úgy tölteni az életem hogy  tudom hogy nem azt teszem, nem ott vagyok amit és ahol kéne…  hogy elszáll rengeteg értékes óra, perc, pillanat… de mindig megérte és ezután is így marad. Mert Szeretem…
azért mert Ő az, akiért megéri….

…akárki akármit is mond….

„Nem lesz könnyű, iszonyú nehéz lesz. Minden nap meg kell küzdenünk, de én erre vágyom, mert akarlak téged mindenestül, örökre, együtt ,minden nap.”

 

 

( Idézetek : szerelmünk lapjai)

____________________________________________________________________________________

 

i’ll wait for you there
like a stone i’ll wait for you there
alone

~ Szerző: lisbeth91 on november 30, 2008.