Egyszer… felnőni ?

Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között. És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társaság a biztonsággal. És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét és a bók nem esküszó. És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével. És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez. Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokat ér. Műveld hát a saját kertecskédet, magad ékesítsd fel a lelked, ne mástól várd, hogy virágot hozzon neked! És tanuld meg, hogy valóban nagyon sokat kibírsz…hogy valóban erős vagy…és valóban értékes!